Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu Hlavné menu 2 Prechod na navigáciu vodorovná

Településünkről

i_5410368.jpg


 

Helytörténet

Apátújfalu a történelmi Hont és Nógrád határán fekszik, az Ipolyság-Nagykürtös főútvonal közelében, az Ipoly folyótól északra, dombok karéjában. A mai Nagykürtösi járás falujának neve ilyen alakban csak 1902-ben fordult elő először, akkor egyesítették ugyanis Apátit és Újfalut.

         A Borovszky-féle monográfiában olvassuk, hogy Apáti "a Hunt nemzetség birtoka volt", melyet 1303-ban Miklós fia Pázmány, a Kóvary család őse nyert el. (Borovszky, 1906. 28.l.) Az 1700-as években a Vajda családnak volt itt birtoka, a múlt század első felében pedig a Tihanyiak és a Blaskovicsok birtokolták a helységet.

         Bakács István  "Apaty" első említését 1302-re teszi. Ettől kezdve a Hontpázmán nemzetség családjai, a Csalomiaiak (1306), a Kóvaryak (1358), a Kelenyeiek (1359) és a Miskeyek (1407) uralták a falut. Kesőbb a bozókiprépostság birtokába (1412), majd a Baloghyak (1414) és a Kenderesiek (1474) tulajdonába került a település.

         Györffy György szerint a helységet már a XII. század elején (1132/1135) is említik. Apáti ugyanis "Nénye határának azon részéből alakult, amelyet Lampert comes 1132 e. a bozóki monostornak adott. 1277-ben mint a bozóki egyház földjét említik Zahora (Nógrád m.) határleírásában, de már ez előtt Hontpázmány nb-ek birtokaként is szerepel; 1260 k. a bozóki apát kegyura, Lampert fia Péter mellett lépett fel Csalomiai Paznannal szemben, majd Paznan a sági konvent és a király emberét odavezetve 3 ekenyi  földet követelt tőle. Miklós comes fiai, Paznanus és Miklós 1303-ban kettéosztották Apatit...."  Újfaluról hosszú időn át úgy tudtuk, hogy 1330-ban említették először. Bakács István ír egy 1323-ban kelt okiratról, amelyben már szerepel a helység neve VYFALU alakban. Az okirat a Balassa család levéltárában található meg. Többek közt az olvasható benne, hogy a budai káptalan előtt Donch mester "az Ypul fona, Strachyn, Gurkfalua, Vyfalu, Jakabfalva, Sclabonia, Palahta, Chaab (......) Hont és Nógrád megyei birtkokat Byther fia: Péer mesternek és testvére Miklós mester fiának: Györgynek és örököseinek adja"

         1347-ben Újfalu vámhely (tributum) volt, 1386-ban pedig a Szécsényiek birtoka. 1394-ben ismét a Balassák egyik oklevelében fordul elő a neve. Ebben írják, hogy "Ilswai Lesták nándor, Fefér megye ispánja bizonyítja, hogy a Leszenye-i Chako fia: Péternek az Vifalu-i, 50 királyi holdra becsült földjének Gyarmathi Péter fia: néhai György által Illesfalua, Illyesfalwa birtokhoz történt elfoglalása miatt indított pere György fiú utód nélküli halála után pedig ennek fiára Miklósra szállott...." Újfaluban később a Gyürkyek építettek szép kúriát, amely aztán Schusdek Jakab tulajdona lett.

         Fenmaradt Újfalu 1770-es Urbáriuma. A falu ekkor Blaskovics Józsefné Dacsó Anna birtoka volt. 

        A faluról Fényes Elek is megemlékezik geográfiai szótárában. Apátiról írja, hogy földje és rétje jó, "szőlője kitűnő bort termő, erdeje csekély". A magyar falunak a XIX. század közepén 168 katolikus lakosa volt. 

       A századforduló táján Apátiban 20, Újfaluban 40 ház állt. Apáti 103 lakosából 7 szlováknak, 8 izraelitának vallották magukat. Újfaluban 302-en laktak, köztük 11 szlovák és 5 izraelita. Érdekesen alakult Apátújfalu nemzetiségi összetétele Trianon után. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint már 80 szlovák élt a faluban. Ez a nyelvhatár közelségeével. a betelepülésekkel magyarázható. 1980-ban a 725 lakosból csupán 444 (61,24%) vallota magát magyarnak. Az ilyen arányú eltolódás és a homogenitás tovabbi erőteljes fellazulása az egykori reszlovakizáció, a bevándorlás és a vegyes házasságok eredménye.

Ahétköznapok s az ünnepek világa

Mezőgazdaság

    A századforduló első évtizedeire igen elszegényedett a Rás-hegy alatti falu. Ennek egyik oka a paraszti birtokok elaprózódása, a porták örökösödés útján történő osztódása, tehát a népes hadak vagyoni helyzetének rosszabbodása. Sok olyan telek akadt a faluban, amely csak 12 árat tett ki, s azon is 3-4 család lakott. A közös udvar mindkét felén épületek álltak. A hosszú pota végén voltak a kertek. Apátiban eredetileg kevés zsellér élt, itt inkább a jobbágyok laktak. Újfaluban az "uraságé vót minden". Siket István visszaemlékezése szerint nyáron "a szeginy nép ment az uraságho aratnyi Leszenyére, Illésibe". Az aratókat februárban és márciusban, farsang táján fogadták fel. A földbirtokos az aratógazdával egyezett meg. Az aratók minden 10. mázsa gabonát megkapták. Egy szezonban körülbelül 12-14 métermázsát lehetett keresni. A munkásoknak ezenkívül kenyeret sütöttek, vacsorát és ebédet adtak. Az aratóknak tavasszal répát és kukoricát is mértek, amit harmadából dolgoztak be. A learatott gabonát az aratóknak össze is kellett hordaniuk Kazalba rakták, de "kocsiról" is gépeltek. Schusdek először cséplőgépet fogadott kesőbb már saját gépe volt. A két világháború közti időben csak kevés igazi gazda élt a faluban. Húsz hold körüli földje csupán a két Rimóci törzsökos gazdának volt. 1927-ben eladták a báróféle földeket. Ekkor többen is vettek 5-5 holdat, "amibé" hat hónapra megtermett a kenyérnekvaló". 1936-ban az 500 hold feletti birtokokat el kellet adni. A szegényebbek igényelhettek, illetve vehettek belőle egy-egy magyar holdat 1 100 koronáért. A szegény falunak "a régi republika alatt" csak egy kondása volt, Hústyava József. A falu közepén több libapást  is volt, például a Templom-pást, a Harangláb-pást és a Cigány-pást. A pástokon mindenki a maga libáit legeltette.

 Vallási élet

    A palóc kisközségnek hosszú időn át temploma sem volt. Egészen 1924-ig Leszenyére jártak az itteni katolikus szentmisékre. 1923-ban Haller plébános kezdeményezésére fogtak hozzá Isten házának építéséhez. A pénzt a nép adta össze: a zsellérekre 500, a jobbágyokra 1 000 korona "vót kivetve", de "még kódónyi is jártak más helyekre". A követ a csábi bányákban fejtették, és zöllői kőművesek faragták helyben. A tetőszerkezet Schmidl József helybéli asztalos munkája. Ők valamikor Németországból jöttek ide, iparosként telepedtek le. Édesanyja a falu bábaasszonya volt. Shmidl József készítette a szószéket is, s ő gyártotta egykora koporsókat.

Oktatás

    Iskola  is csak századunk elejétől működött a faluban. Áfra Tamás erdélyi tanító kezdte az oktatás. Őt Szimon Anna követte, aki hosszú időn át tevékenykedett Újfaluban, lakását is a községre hagyta, s ma a falu temetőjében nyugszik. Az első köztársaság ideje alatt itt tanított még Koháry Margit, s a magyar iskola utolsó pedagógusa Pölhös Miklós volt.

Szokások

Pünkösdkor  májfát állítottak. A legények sötétedés után, 10 óra tájban értek a házakhoz. Ott a lányok színes szalagokkal díszítették fel a fákat. 

A karácsony előtti ostyahordást csak a "front után", 1946-ban vezette be Mikušiačik szlovák tanító. Ő sütötte az ostyát, s a gyerekek vitték szét.

Lucakor és újévkor csak fiúgyerekek jártak köszönteni. A lucázók egy patkót és egy vasat tartottak a kezükben, azokat ütögették egymáshoz.

betlehemesek  a kezdetben helyből, később 10-15 kilométerről jöttek, szereplésükért lisztet, mákot kaptak. A helybeliek négyesével-ötösével, tarisznyával felszerelkezve "ablakok alá" jártak. A Menyből az angyalt a Csordapásztorokat énekelték, amiért pár szem diót s egy-egy almát kaptak. A karácsony régen "szeginyebb vót". Még a két világháború közt is csak borókafákat állítottak, amit a temető feletti "Nemesódalban" vágtak. Mézeskaláccsal, papírrózsákkal, ezüstpapírba csavart kockacukorral díszítették fel. Szentvacsorakor kivarrott abroszt tettek az asztalra.

Viseletüket az ötvenes években hagyták el az itteniek. A nők a századforduló táján hordták a hosszúinget: a szábadkát és a vizikét. A lányok egy "brekocsban" hordták a hajokat, amit a fejtetőre tűztek. Divatban volt a "fíkető", a sarkantyús csizma és a posztó botos. A férfiak vászongatyáját a 30-as években a "pricsesnadrág" váltotta fel.

Látnivalók

    Már említettü, hogy a község temploma  újabb kori építmény karcsú toronnyal. Az 1920-as évek elején emelték Jézus Szíve tiszteletére. A főoltár felett látható Jézus Szíve-szobor a felszentelés óta eredeti helyén van. A fájdalmas Szűzanya-szobrot (piéta) a 2. világháború után helyezték el. A templomban látható még a Lourdes-i Szűzanya, Szent József, Szent Antal, Szent Margit, Szent Teréz, a Kisjézus s a Skapullárés Szűzanya szobra. A Jézus Szíve-zászló eredeti, a templommal egyidős. A freskókat 1965-ben festette J. Drapka festőművész. A szentély feletti kép a mennybemenetelt  ábrázolja, a középső freskó az utolsó vacsora jelenetét örökíti meg, a harmadik predig a Jézus előtt leboruló bűnös embert. A templomkertben áll a Lourdes-i barlang, valamint a háborús emlékmű. A faluban megtaláljuk még a népi építészet néhány szép emlékét, a nyeregtetős és kontyfedeles két- és háromosztatú házakat, a díszített deszkaoromzattal, az oszlopos tornáccal s a tipikus padlásfeljárókkal. Van még errefelé néhány vályogból emelt nyárikonyha, gazdasági épület, zsúptetős pajta s egy-egy gémeskút.

Forrás: Apátújfalu - Látnivalók (Dr. Csáky Károly)

i_5410441.jpg


 

ma 2019.10.20 van

ma Vendelín névnapja van

Részletes naptár

webygroup
Slovenská verzia
FőoldalFőoldal